Hogyan határozható meg a műszer kalibrációs ciklusa?

A laboratóriumi analízis mérőműszer kalibrációs időtartamát számos tényező befolyásolja, mint például a használat gyakorisága, a pontossági követelmények, a használati környezet és a teljesítmény.

Elmondható, hogy a kalibrációs ciklus meghatározása bonyolult feladat. Sok elemzőnek gyakran vannak kérdései a következő kérdésekkel kapcsolatban, mint például a kalibrációs ciklus elveinek és módszereinek meghatározása. Melyek a jelenlegi szabványok a kalibrációs ciklus meghatározására? A laboratóriumban tetszőlegesen módosítható a műszer kalibrációs ciklusa? Ne aggódj, a válasz sorra kiderül!

Hogyan magyarázzák el a kalibrációs ciklust a szabványos dokumentumban?

A CNAS-CL5.10.4.4-ben található 01 kalibrációs tanúsítvány (vagy kalibrációs címke) nem tartalmazhat ajánlásokat a kalibrálási időközökre vonatkozóan, kivéve, ha megállapodás született az ügyféllel. Ez a követelmény rendelettel helyettesíthető.
Egyértelműen le van írva, hogy a kalibráló laboratórium nem tud ajánlást adni a kalibrációs ciklusra. A kalibrációs ciklust a laboratórium határozza meg a mérőműszer tényleges felhasználása alapján, a tudományos, gazdasági és mennyiségi pontosság elve alapján.

A műszer első kalibrálása után a második kalibrálási idő 1 évre van beállítva, 1 év után pedig a kalibráló laboratórium kalibrálása továbbra is nagyon pontos (az első kalibrációhoz képest hibatartományon belül), beállítható 2 év. , és így tovább, a maximális hossz nem haladhatja meg az 5 évet, de az időszakot ellenőrizni kell az időszak alatt, ha instabilnak bizonyul, újra kell kalibrálni.

Meg kell határozni a kalibrációs ciklust

Hadd beszéljek a kalibrációs ciklusról, vagyis a megerősítési intervallumról. A mérési munka minőségének mérésének egyik kulcsfontosságú lépése, és összefügg a használatban lévő mérőműszer áthaladási arányával. Csak a kalibrációs ciklus szigorú végrehajtásával biztosíthatjuk a tudományos kutatási és termelési tevékenységek zökkenőmentes előrehaladását. A pontos és megbízható értékek biztosítása érdekében a kalibrációs ciklust tudományosan meg kell határozni.

Mi történik, ha a kalibrációs ciklus ésszerűtlen?

Az idő előrehaladtával a mérőműszer kalibrálási ciklusa ésszerű, a kalibrációs áthaladási arány függvényében, és függ a műszer történeti kalibrációs rekordjától is, amely a legalapvetőbb alapként használható.

Az időbeli vagy a működési környezet változásai, illetve a mérőműszer használati módjában és körülményeiben bekövetkezett változások azonban a műszer eltolódását eredményezhetik. Ezért, ha a mérőműszer egy kalibrációs ciklusa letelt, az azonnal kalibrálásra kerül.

Ezen túlmenően az effektív kalibrálási időszak alatt időnként ellenőrizni kell a műszer eltérési állapotát is. A fenti információk szerint a kalibrációs ciklust megfelelően be kell állítani a kalibrációs ciklus meghosszabbítása vagy lerövidítése érdekében.

A kalibrációs ciklus meghatározásának elve

A kalibrációs ciklus meghatározásának két alapvető ellentétet kell követnie:

  • Először is, a lehető legkisebb a kockázata annak, hogy a műszer ebben az időszakban túllépi a megengedett hibát;
  • Másodszor, a gazdaságosság ésszerű, így a kalibrálási költségek minimálisak.

A fenti kockázatok és költségek közötti legjobb egyensúly megtalálása érdekében tudományos módszerrel kell nagy mennyiségű kísérleti adatot felhalmozni, amelyet elemzés és kutatás után határoznak meg.

A kalibrálási eljárásban meghatározott ciklus szerint kell kalibrálni?

A felhasználó használata nagyon eltérő. Ha a gépet megkülönböztetés nélkül a kalibrálási eljárásban meghatározott ciklus szerint kalibrálják, akkor nehéz biztosítani, hogy a kalibrációs ciklus során minden mérőműszer minősített legyen.

Ezért a kalibrációs ciklust a mérőműszer tényleges használatának megfelelően kell meghatározni. Mivel azonban a tényleges helyzet meglehetősen bonyolult, nehéz pontosan meghatározni a kalibrációs ciklust. Csak azt lehet megkövetelni, hogy általánosságban helyes és ésszerű legyen, hogy a tényleges helyzet tökéletesebb, tudományosabb, gazdaságosabb és ésszerűbb legyen.

Megjegyzés: A kalibrációs ciklus vak lerövidítése a társadalmi erőforrások pazarlását eredményezi, ami a mérőműszer élettartamára, pontosságára, gyártására és munkaerőre is kedvezőtlenül hat. Nagyon veszélyes lehet a kalibrálási ciklus meghosszabbítása pusztán a pénzhiány vagy a személyzet hiánya miatt, ami nagyobb kockázatokat, vagy akár súlyos következményeket is eredményezhet a pontatlan mérőműszerek használata miatt.

Határozza meg a kalibrációs ciklus alapját

A kalibrációs ciklus meghatározása sokféle szakértelmet igényel, és számos tényezőt figyelembe vesz. Ha meghaladja az egy ciklust, az a minőségi jellemzők romlását okozhatja a mechanikai kopás, a por, a teljesítmény és a kísérletek gyakorisága miatt. Az e tényezők változásaira való érzékenység a mérőműszer típusától függ.

A jó minőséget kevésbé befolyásolhatja; ha nem jó a minőség, az jobban befolyásolhatja. Ezért minden laboratóriumnak meg kell határoznia minden egyes mérőműszer kalibrációs ciklusát a tényleges körülmények alapján.

A kalibrálási időszak meghatározásának alapja:

  • (1) A használat gyakorisága. A gyakori mérőműszerek használata megkönnyíti a mérési teljesítmény csökkentését, így a kalibrálási ciklus lerövidíthető. Természetesen fontos eszköz a mérőműszerekben felhasznált alapanyagok jellegének, gyártási folyamatának és élettartamának javítása is.
  • (2) A mérési pontosság követelményei. A nagy pontosságot igénylő egységek esetében a kalibrálási ciklus megfelelően lerövidíthető. Minden egységnek a saját tényleges helyzete és a szükséges pontossági szint alapján kell eldöntenie. A magas magas, az alacsony alacsony, és a nagy pontosságot nem vakon követik, hogy elkerüljük a szükségtelen veszteséget; de a pontosság túl kicsi, az igény nem teljesíthető, és a munka elvész, ami szintén nem kívánatos.
  • (3) Az egység karbantartási képessége, ha az egység karbantartása jobb, a kalibrációs ciklus megfelelően lerövidül; egyébként hosszabb.
  • (4) A mérőműszer teljesítménye, különösen a hosszú távú stabilitás és megbízhatóság szintje. Még azonos típusú mérőműszer esetén is gyenge a stabilitás és a megbízhatóság, és a kalibrálási időszaknak rövidebbnek kell lennie.
  • (5) A nagy termékminőségű és különleges követelményeket támasztó kalibráló műszerek esetében a kalibrálási időszak viszonylag rövid; egyébként hosszabb.

Hogyan határozzuk meg tudományosan a kalibrációs ciklust?

Statisztikai módszer: A mérőműszer szerkezetének hasonlósága, várható megbízhatósága és stabilitása szerint a mérőműszereket kezdetben csoportosítják, majd az egyes műszercsoportok kalibrációs periódusát kezdetben az általános konvencionális ismeretek szerint határozzák meg.

Minden egyes mérőműszer-készletnél számolja meg, hogy egy adott időszakon belül hány tűréshatárt vagy egyéb nem megfelelőséget, és számolja ki ezeknek a műszereknek az adott időszak összes műszerszámához viszonyított arányát egy adott időszakban. Az elfogadhatatlan mérőműszer meghatározásakor ki kell zárni azokat a műszereket, amelyeket a felhasználó gyanús vagy hiba miatt jelentősen megsérült vagy visszaküld. Ha magas a nem minősített műszerek aránya, a kalibrálási ciklust le kell rövidíteni.

Ha alacsony a minősítetlen műszerek aránya, gazdaságilag indokolt lehet a kalibrálási ciklus meghosszabbítása. Ha egy csoportosított műszer (vagy egy gyártó vagy egy modell) nem úgy viselkedik, mintha a csoport más műszereivel működne, akkor a csoportot más, különböző periódusú csoportokba kell csoportosítani.

Óraidő módszer: Ez a módszer annak megerősítésére szolgál, hogy a kalibrációs ciklust a tényleges működés óráiban fejezzük ki. A mérőműszer kronográf jelzőhöz csatlakoztatható, és visszakapcsolható a kalibrációba, ha a mutató eléri a megadott értéket.

Ennek a módszernek elméletileg az a fő előnye, hogy a megerősítendő műszerek száma és a megerősítés költsége egyenesen arányos a használat idejével, és a műszer használati ideje automatikusan ellenőrizhető. Például egy cég oszcilloszkópját használva az oszcilloszkópon közvetlenül megtalálhatja a folyamatos használatot, időzítő csatlakoztatása nélkül, ami nagyon kényelmesen kezelhető.

Ennek a megközelítésnek azonban a gyakorlatban a következő hátrányai vannak:

  • (1) Ezt a módszert nem szabad használni, ha a mérőműszer elsodródik vagy megsérül tárolás, kezelés vagy egyéb körülmények között;
  • (2) Megfelelő időzítő biztosítása és telepítése magas a kiindulási pont, és az esetleges felhasználói beavatkozások miatt felügyelet szükséges, ami növeli a költségeket.

 Összehasonlítási módszer: Amikor minden mérőműszert a megadott kalibrálási periódusnak megfelelően kalibrálnak, a kalibrációs adatok összehasonlításra kerülnek az előző kalibrációs adatokkal. Ha több egymást követő ciklus kalibrálási eredménye a megadott megengedett tartományon belül van, akkor ez meghosszabbítható. A kalibrációs időszak; ha kiderül, hogy a megengedett tartományon kívül esik, a műszer kalibrációs időszakát le kell rövidíteni.

Diagram módszer: A mérőműszer minden kalibrálásnál kiválasztja a reprezentatív, azonos kalibrációs pontokat, lerajzolja azok kalibrációs eredményeit időben, görbét rajzol, és ezek alapján kiszámítja a műszer effektív eltolódását egy vagy több kalibrációs ciklusban. A mennyiség ezen diagramok adataiból a legjobb kalibrációs ciklusból származtatható.

Gyakran Ismételt Kérdések Kérdések és válaszok

1. Meghatározható-e önmagában a laboratóriumi berendezések kalibrációs ciklusa?

A tanúsítványon minden évben ajánlott az általános berendezések kalibrálása, vannak, akik szerint egyes berendezéseket nem kell évente kalibrálni. Megadható-e önmagában a készülék kalibrációs ciklusa? Jóváhagyják-e az ellenőrző csoportot, ha a saját meghatározott ciklusa szerint kalibrálják?

A legjobb, ha saját maga határozza meg a kalibrációs ciklust, mivel a kalibrálási ciklus a készülék használatához kapcsolódik. A kalibrálási ciklus önmagában is meghatározható, ugyanakkor a hazai metrológiai követelményekre is vonatkoznia kell (ha CNAS akkreditációt kér).

Valójában a szabvány (ISO/IEC 17025:2005) 5.10.4.4 egyértelműen kimondja, hogy a kalibrálási tanúsítvány nem tartalmazhat ajánlásokat a kalibrálási időközökre vonatkozóan, kivéve, ha azt az ügyféllel állapodták meg, vagy jogszabály kifejezetten előírja. Ezért a berendezés kalibrációs ciklusa módosítható, de csak akkor, ha ésszerű alapot kell adni a beállításhoz, ellenkező esetben az ellenőrzés során továbbra sem fogadják el.

2. A kalibrálással kapcsolatos kérdéseket fel kell tennie a berendezést gyártó cégnek?

A kalibráló cég nem érti a berendezés használatának gyakoriságát, a karbantartási helyzetet, a használati környezetet és egyéb tényezőket. Viszonylag ésszerűtlen kalibrációs ciklust ad, például egy acél vonalzót, amely jól karbantartott, évente kétszer-háromszor; egy másik acél vonalzó, tedd a munkapadra, napi 8 órában; a kalibráló cég által megadott kalibrálási ciklusnak 1 évesnek kell lennie, tehát az első vonalzó kalibrációs periódusa túl rövid, a második vonalzóé pedig Túl hosszú, három-öt hónap lehet pontatlan. Csak a vállalati laboratóriumok esetében a harmadik fél laboratóriumainak meg kell felelniük a képesítéseknek, és a követelmények eltérőek. Lehetséges, hogy sok eszközt ellenőrizni kell.

3. Kapcsolat a kalibrációs ciklus és az időszak ellenőrzése között?

Az államnak szabályozása van a berendezés karbantartására, a kulcsfontosságú cserealkatrészekre és a műszerek áttelepítésére a kalibrációs ciklus során. A kalibrációs ciklus során a berendezés ellenőrzésére is sor kerül a berendezés stabilitásának és pontosságának biztosítása érdekében. Ha a berendezés, itt inkább a berendezésre vonatkozik, mint a vonalzóra, iránytűkre stb., akkor a kalibrációs ciklus definíciója rövidebb, mint az állam által meghatározott időtartam.

A laboratórium testreszabhatja a kalibrációs ciklust a műszer jellemzői, a használati gyakoriság stb. szerint, amíg a készülék megfelelő használati állapotban van, az elvárásoknak megfelelően használható. Gyakran olyan intézkedésekre van szükség, mint például az időszakos ellenőrzés annak bizonyítására, hogy a műszer jó állapotban van. De a kalibrációs ciklus nem olyan hosszú, mint lehetséges, mert minél hosszabb az idő, annál nagyobb a bizonytalanság.

összefoglalás

Az adagolás és a kalibrálás fontos része a laboratórium hatékonyságának javításának. A kalibrációs ciklus meghatározása a mérési munka kulcsfontosságú része. Fontos szerepet játszik a termékminőségben és a szolgáltatás minőségében. A mérőműszer kalibrációs periódusának meghatározásakor meg kell mérni A műszer tényleges felhasználását tudományosan elemzik és értékelik.

Írj hozzászólást

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni *

Kérjük, töltse ki az űrlapot a letöltéshez

Kérjen gyors árajánlatot

Hamarosan felvesszük Önnel a kapcsolatot, kérjük, figyeljen az e-mailre  „julie@cnlabglassware.com”