Az organikus kísérleti üvegáruk két kategóriába sorolhatók: normál csiszolásra és általános üvegárukra a szájdugó és csiszoló szabvány szerint.
Mivel a standard csiszolóüvegek egymáshoz köthetők, használatuk időtakarékos, szigorú és biztonságos, fokozatosan felváltja az általános üvegedényeket.
Az üvegedények használatakor óvatosan kell bánnunk. Üvegáru A könnyen elcsúsztatható műszereket (például gömblombikot) nem szabad átfedésben elhelyezni a törés elkerülése érdekében.
Általános üvegáru
Néhány üvegáru kivételével, mint például a kémcsövek és a főzőpoharak, általában nem lehet közvetlenül tűzzel melegíteni. Az Erlenmeyer-lombikok nem nyomásállóak, és nem használhatók nyomáscsökkentésre. A vastag falú üvegedények (például szívószűrős palackok) nem hőállóak, ezért nem melegíthetők. A széles szájú tartályok (például főzőpoharak) nem tárolhatnak illékony szerves oldószereket.
A dugattyús üvegedények mosása után helyezzen egy papírdarabot a dugattyú és a csiszolónyílás közé, hogy megakadályozza a letapadást. Ha elakadt, kenje be a csiszológyűrű köré kenőanyagot vagy szerves oldószert, majd hajszárítóval fújja ki a forró levegőt, vagy forralja fel vízzel, majd egy fahasábpal ütögesse meg a dugót, hogy meglazítsa.
Ezenkívül nem lehet hőmérőt keverőrúdként használni, vagy a skála feletti hőmérsékletet mérni. A hőmérőt használat után lassan le kell hűteni. Ne öblítse le azonnal hideg vízzel, hogy elkerülje a szétrepedést.
Szerves kémiai kísérletekhez a legjobb, ha szabványos csiszolt üvegműszert használunk. Ez a fajta műszer ugyanannyi csiszolócsatlakozóhoz csatlakoztatható, így nincs szükség dugaszolásra és fúrásra, valamint kiküszöbölhető a reaktánsok vagy termékek parafa- vagy gumidugóval történő szennyeződése.
A szabványos csiszolt üvegedények méretét általában egy numerikus szám jelzi, amely a dugó (vagy gumidugó) foltja. A szabványos csiszolt üvegáru méretét általában egy numerikus szám jelzi, amely a csiszolónyílás legnagyobb átmérőjének milliméteres egésze.
Általában a 10, 14, 19, 24, 29, 34, 40, 50 és így tovább használják. Néha két számhalmaz is ábrázolja, egy másik számkészlet pedig az őrlés hosszát jelzi. Például a 14/30 azt jelenti, hogy az őrlési pont átmérője legfeljebb 14 mm, a csiszolónyílás hossza pedig 30 mm.
Ugyanannyi csiszoló- és csiszolódugó szorosan csatlakoztatható. Előfordul, hogy két üvegműszert, ha az eltérő köszörülési számok miatt nem lehet közvetlenül összekapcsolni, különböző számú köszörülési kötésekkel (vagy méretű fejekkel) lehet összekapcsolni [lásd a 2.2(9) ábrát].
Megjegyzés: A csiszolási sorozatok számát általában egész számokban fejezik ki, ami kissé eltér a tényleges csiszolókúp nagy végének átmérőjétől. Az alábbiakban a csiszológyűrű számának és a nagy vég átmérőjének összehasonlítása látható.
NEM. 10 14 19 24 29 34 40
Külső átmérő (mm) 10.0 14.5 18.8 24.0 29.2 34.5 40.0
Normál üvegáru használatakor vegye figyelembe:
(1) A csiszoló szájnak tisztának kell lennie. Ha szilárd törmelék van, a csiszolónyílás nem kapcsolódik szorosan, és levegőszivárgást okoz. Ha kemény tárgyak vannak, az károsítja a köszörülést.
(2) Használat után mossa le és szedje szét. Ellenkező esetben, ha hosszabb ideig helyezik el, a csiszológyűrű ízülete gyakran megtapad, és nehéz szétszedni.
(3) A reaktánsok vagy termékek szennyeződésének elkerülése érdekében nincs szükség kenőanyag alkalmazására az általános célú őrléshez. Ha a reakcióban erős bázis van, kenőanyagot kell felvinni, hogy a csiszolókötés hézaga ne tapadjon össze a lúgos korrózió miatt, és nem lehet szétszedni. Vákuumos desztillációnál az őrlőnyílást be kell vonni vákuumzsírral, hogy elkerüljük a levegő szivárgását.
(4) A szabványos csiszolóüveg felszerelésekor ügyelni kell arra, hogy az helyes, rendezett és stabil legyen, hogy a köszörülési hézag kötése ne legyen kitéve ferde feszültségnek, ellenkező esetben a műszer könnyen eltörhet, különösen akkor, ha melegítés, az üvegedény felmelegszik és a feszültség nagyobb.
Ha bármilyen kérdése van, forduljon bizalommal laboratóriumi üvegáru gyártó WUBOLAB
